Balatonmagyaród és környéke történetéről, természeti és épített értékeiről

"Balatonmagyaród és környéke ősidők óta lakott hely. Hídvégpusztánál a régészek ásója kora bronzkori leleteket talált, a késő bronzkorból halomsírokat tártak fel.
A Kányavári szigeteknél hun anyag került elő, a Kiskányavári-dűlő VII.-VIII. századi települést rejtett. E korból Hídvégpusztánál lakóház és halásztanya került elő. A Karolingkor, a VIII.-IX. század településeit a Szarkavári- és Homoki-dűlő, a Brúner- és a Fekete-sziget őrizte meg. Pribina korának településnyomait Kiskányavár, Kányavári-szigetek, Fekete-sziget és Hídvég-puszta őrzi, 900 körüli a kolon-pusztai temető."

A mai település első ismert írásos említése 1308-ból való Mogyord alakban. A név alakulása 1327: Mogoroth; 1370: Magyarad; 1492: Magyarod; Balaton Magyarad. A név eredete feltehetően a települést övező mogyoróbokrokra vezethető vissza. A szó származása bizonytalan, annak -d képzős változata, "Mogyoróerdővel borított hely"-et jelentett. Meg kell említeni egy 1019-es forrást, amelyben Mogoród nevű helység dézsmafizetője volt az apátságnak. Valószínűleg, azonosítható a község ősével.

A balatonmagyaródi templom

"1540-es évektől azonban sűrűn pusztítottak a faluban, de a zalavári és a komáromi katonák is portyáztak a községben. 1686-ban a németek és horvátok keltek át a falun és szinte mindent felégettek. A sok viszontagság ellenére a falu mindig újraépült.1696-ban SzéchényiGyörgy kezére jutott és gyors fejlődésnek indult a falu.1739-ben fatemplomot kapott a település. 1848-ban már 752 -en laktak a faluban. 1896-ban római katolikus iskolaház ,tanítólakás ,óvóda létesült." - idézi fel a történelmi eseményeket a Barangolás hazánk tájain című internetes magazin, ahonnan ide másoltuk a balldalon látható képet. A jobboldali kép a zalakaros.celodin.hu utloljára 2002-ben frissített honlapjáról vettük.

A balatonmagyaródi Sarlós Boldogasszony római katolikus templom a Kaposvári Egyházmegye Nagykanizsai Esperesi Kerülete zalakomári Szentháromság Római Katolikus Plébániájához tartozik.

Épülő Balatonmagyaród a 20. század második felében

A település épített környezet a 20. század közepén, másodk felében is jelentősen átalakult. Erről ad pillanatfelvételt néhány régi fotó, melyen a művelődési otthon alapozását (a barna kép) és a Dózsa györgy utca burkolatának építését örökítették meg, s melyeket Kovács Ferencné, balatonmagyaródi lakos bocsátott rendelkezésünkre. A település épületeiről és építkezéeiről készült képek a balatonmagyaródi fotótárban tekinthetők meg. Tematikus linktárunk Balatonmagyaród épített értékeiről szóló mappájában minden olyan link megtalálható, melyet idézünk a www.balatonmagyaród.nagykar.hu-n!

Balatonmagyaród és környéke természeti értékei

A település legfőbb természeti értéke a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Kányavári-sziget.

A Kányavári-szigeten található Búbos Vöcsök tanösvény-ről szóló leírásból idézünk:

"A Kányavári-sziget a Kis-Balaton védett, vizes élőhelyeinek olyan része, amely kísérő nélkül látogatható. Megközelíthetősége kiváló a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. Jól kiépített útja és parkolója van."
A Kányavári-sziget állatvilágából értékeként a nagy kócsag, a kormorán, a kanalas és az üstökös gém, a szürke és vörös gém, a búbos vöcsök, a szárcsa, a nádirigó, a fülemülesitke is említődik a balatonmagyaród.hu-n.. E védett madarakról is olvasható, látható kép még tematikus linktárunkba. segítségével.
Tematikus linktárunk balatonmagyaródi mappájában minden olyan link megtalálható, melyet idézünk a www.balatonmagyaród.nagykar.hu-n!