* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
5.73 KB | |
2008-01-24 13:40:49 | |
Nyilvános 926 | 4040 | Cím: Zala megye története a középkorban | Szerző: Holub József (1885-1962) Szerz. közl.: Holub József Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929- Kötetei: 3. köt., A községek története ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala Szakjelzet: 943.9 Cutter: H 77 Nyelv: magyar MAGYARÓD a./ (Balatonmagyaród Zala m. nagykanizsai j.) A XIV. század elején tűnik fel először a mai Balatonmagyaród, a somogyi határ mellett, amikor nagy per folyt a zalai apátság és a veszprémi káptalan közt a koloni és magyaródi tizedekért /Lásd I.k./. Első birtokosáról a XIV. század közepén hallunk. Ugodi Csenig mester volt ez, aki királyi adományul nyerte Kolonnal együtt még Károly Róberttől, s még 1332-ben megjárta ezek határait a veszprémi káptalan, a káptalan itteni birtokai felől /Veszprémi kápt. levt. 1342./. 1406-ben Anglis, Csenig Péter mester lánya, Marczali István mester leánya és fia, Miklós, osztályos atyafiaikká fogadták Miklós unokatestvéreit, István fiait, Csenig Péter birtokaiban, jelesül Kolon és Magyarád birtokokban, s ők ezekbe be is iktattattak /Dl. 12.844., 9312./. Így azután a Marczaliak kezén találjuk a XV. században s mint Békaváruk tartozékát említik s ennek a sorsát is követte /Pl. 1458. ZO. II. 573./, s a hatvanas években a Kanizsaiak kezén is megfordult /ZO. II. 577./. Így került a század hetvenes éveiben a Báthoriak kezére, akik Mátyástól kapták meg Szentgyörgyvárát /Dl. 18.180./. |